2006. október 3-án délután zenés kísérőműsor keretében nyílt meg és a hónap végéig lesz megtekinthető az a grafikai kiállítás a Siklósi Várban, amely a magyar történelmi képregény múltját és jelenét kívánja felvillantani látványos eredeti oldalak segítségével.
A befogadó intézmény a Siklósi Vár kapitánya Balázs Csaba mondott köszöntőt, megemlékezve gyermekkoráról, melyben fontos szerepet játszottak azok a képregények is, melyek most a kiállításon láthatók, egyúttal örvendetesnek ítélte a tényt, hogy napjainkban egyre több képregény jelenik meg Magyarországon önálló albumok formájában. Beszéde végén annak a reményének adott hangot, hogy a most megkezdett hagyomány a rákövetkező években is folytatódni fog és nem ez az első kiállítás lesz az utolsó.
A várkapitány köszöntője után az Amarena Reneszánsz Együttes varázsolt igazi történelmi hangulatot a siklósi vár falai közé. Ezt követően lépett fel a Kanizsai Dorottya Általános és Zeneiskola Táncegyüttese, akik reneszánsz táncokat adtak elő.
A megnyitó első részében Rochi Ernő a kiállítás ötletgazdája és szervezője, a Siklósi Várszínház Kht. idegenforgalmi ügyintézője (civilben képregény gyűjtő- és kutató) beszélt a kiállítás célkitűzéseiről, koncepciójáról és köszönetet mondott mindazon munkatársaknak és grafikusoknak, akik önzetlen munkájukkal lehetővé tették a kiállítás létrejöttét. Előadásában kitért arra, hogy Magyarországon még mindig komoly előítéletek veszik körül a képregényt és annak rajongóit, egyrészt a "magasabb rendű művészetek" másfelől az irodalom részéről, míg Európa szerencsésebb részében (Franciaországban, a Benelux-államokban stb.) a populáris kultúra része és komoly olvasótáborral rendelkezik és sokan a Kilencedik Művészetnek nevezik, alkotóit, pedig megbecsülés övezi. Annak a reményének is hangot adott, hogy a kiállítás segít megismertetni ezt a vizuális műfajt itthon is.
A szervező után Kertész Sándor képregény kutató következett, aki kiemelte, hogy milyen embert próbáló feladat képregényt és különösképp történelmi képregényt alkotni, hiszen a történelmi témák rajzokban kifejezett hűséget is követelnek. Hangsúlyozta, hogy Európa nyugati részében már kialakult hagyománya van a várkastélyokban rendezett történelmi témájú kiállításoknak. Ezt követően a kiállító rajzolók munkásságát méltatta, külön is kiemelve Zórád Ernő, Korcsmáros Pál, Fazekas Attila és a Szigetvárott élő Sarlós Endre nevét.

A megnyitón betegsége miatt több alkotó sem tudott megjelenni, így Dargay Attila, Rusz Lívia és Podmaniczky Ferenc sem.
A szakma legkiválóbb aktív rajzolói azonban megtisztelték jelenlétükkel a kiállítást, az érdeklődő nagyközönség személyesen találkozhatott Fazekas Attilával, Vass Mihállyal, Csala Károllyal, Gergely Lászlóval és Topálovits Pállal is.
A kiállításon véglegesen 20 alkotó 133 rajzát állítottuk ki, amelyeket a rajzolók életrajza és arcképe vezet fel.

A kiállítók közül néhány fontos név:
- Zórád Ernő a műfaj koronázatlan királya és nemzetközi szinten is elismert művésze, a Tabán festője, Krúdy és mások műveinek szakavatott illusztrátora, festőművész.
- Korcsmáros Pál, klasszikus irodalmi művek és elsősorban Rejtő regények képregényre álmodója, kiváló sajtógrafikus.
- Sebők Imre festői képregények megalkotója (Szegény gazdagok, Robinson, A kincses sziget stb.)
- Dargay Attila (rajzfilmrendezőként lett világhírű. Ki ne emlékezne egész estés rajzfilmjeire, a Vukra, Ludas Matyira, Szaffira? Azt már kevesebben tudják, hogy Ő volt a Pajtás című úttörőlap emblematikus figurájának Kajla kutyának a megálmodója és számtalan humoros képregény rajzolója.
- Endrődi Istvánt elsősorban karikatúráiról ismerjük, a Ludas Magazin állandó alkotója volt. De humoros képregényeken kívül realisztikus stílusban is alkotott.
- Szitás György kiváló illusztrátor és sajtógrafikus volt egyedülálló szálkás vonalú stílusával.
- Fazekas Attila a magyar képregény mai napig alkotó nagy "öregje". Önálló képregény figurák megálmodója. Jelenleg 1956-ról szóló képregényén dolgozik, melyből egy oldalpár látható lesz a kiállításon.
- Sarlós Endre a dokumentarista igényű történelmi ismeretterjesztő képregény hazai képviselője, festőművész, a Szigetvár krónikása.
- Rusz Lívia erdélyi származású festő, illusztrátor. Ő alkotta meg rajzban Fodor Sándor Csipikéjét.
- Vass Mihály festő, illusztrátor, képregény rajzoló. Egykor Kuczka Péter pártfogoltjaként a Galaktikában és a Kincskeresőben jelentek meg rajzai, majd képregényei. Magyarország legtehetségesebb képregény rajzolóinak egyike.
- Csala Károly reklámgrafikus (sajnos felhagyott a képregények készítésével, pedig a legtehetségesebbek közül való, sajátos egyéni stílusával)
- Podmaniczky Ferenc karikatúrába hajló egyéni rajzstílusa teszi őt kiváló rajzolóvá.
- Gergely László dekoratőr, rajzoló: Ő készítette kiállításunk logóját, szintén szigetvári és bár eddig kevés képregénye jelent meg, egyéni filmes látásmódja, sajátos dinamizmust biztosít képregényeinek.

A résztvevők teljes névsora:
Balog Zoltán
Csala Károly
Csordás László
Dargay Attila
Donáczi Tibor
Endrődi István
Fazekas Attila
Gergely László
Gugi Sándor
Korcsmáros Pál
Matheika Gábor
Podmaniczky Ferenc
Rusz Lívia
Sarlós Endre
Sebők Imre
Szemere Antal
Szitás György
Topálovits Pál
Vass Mihály
Zórád Ernő

Kiállított művek:
Korcsmáros Pál képregényei
Toldi 10. és 24. oldal-ff. (32x42)
Farkasles 2 oldal-ff. (39x40)
István király 2 oldal-ff. (31x43)
István király (2 oldal)
Rege a csodaszarvasról 1 oldal-ff. (22x33)
Buda halála 1 oldal-ff. (22x33)
Ügyek fia, Álmos 1 oldal-színes (31x41)
Emese álma 1 oldal-színes (31x41)
Noszlopy Gáspár 2 oldal-ff. (32x36)

Sebők Imre képregényei képregényei
Ben Hur (2 csík)
Notre Dame (2 csík)
Szép Mikhál (4 sztrip)

Gugi Sándor képregénye(i)
Szép Mikhál két verzió (3 csík)

Zórád Ernő képregényei
Andráscsik örököse 5, 6, 13, 14 oldalak (összesen 4 oldal)
Névtelen vár 8, 17, 21, 48 (összesen 4 oldal)
Könyves király 6, 12, 13, (3 oldal)
A Tenkes kapitánya (2 oldal)
A Tenkes fiai (1 oldal)
Ördögfióka (1 oldal)

Fazekas Attila képregényei
A fekete lovag (2 oldal)
Rege a csodaszarvasról 1. 2. 3. 4.
A karvalyos zászló (két oldal)
Szegény gazdagok 1. 2. 28. 40.
Kereszteslovagok 39. 40. 41. 42.
A fáraó 25. 26.
Tűzvihar (1956) (4 oldal)

Podmaniczky Ferenc képregényei
Pincevári krónika 2 oldal

Vass Mihály képregényei
A Bravallamező hölgyei (2 oldal)
A minotaurosz pusztulása (2 oldal)
Quo Vadis (2 oldal)
Szerelemvirág (2 oldal)
Abélard és Heloise (4 oldal)
Aradi vértanúk (2 oldal)

Mathejka Gábor képregénye
Menekülés Debrecenbe 2 oldal

Topálovits Pál képregényei
Menekülés Debrecenbe 2 oldal

Gergely László képregényei
A kis futár (2 oldal)
Mátyás király (történelmi képregény, színes oldalakkal, címlapokkal, tusrajzokkal, és ceruzavázlatokkal; összesen 6 oldal)

Dargay Attila képregényei
A nagyidai cigányok (2 oldal)
Svejk a derék katona (2 oldal)

Endrődi István képregényei
A szabadság útján (3 oldal)

Szitás György képregényei
Rocambole (2 oldal)

Szemere Antal képregényei
A füleki harangozó (3 oldal)

Balog Zoltán képregényei
Szent László füve (népmonda nyomán)

Csala Károly képregényei
Arad, 1849. október 6. (2 oldal)
Leányrablás Becsén (2 oldal)

Csordás László képregényei
Mátyás király tréfái - A kolozsvári bíró (3 oldal)

Donáczi Tibor képregényei
Klapka katonái (2 oldal)
Az áruló sorsa (2 oldal)

Sarlós Endre képregényei
Honvédők (képregény a mohácsi csatáról, színes) 4 db
Képes Krónika (színes) 3 oldal
Szigetvár ostroma (színes) 4 oldal
Pannon tüzek (színes, kiadatlan, befejezetlen képregény) 3 oldal
Requiem egy hadseregért (Don kanyar, színes) 2 oldal
A hegyormok közt nincs határkő 1 oldal
A nagy játszma (Benyovszky életrajz) 1 oldal

Rusz Lívia képregényei
Dan Buzdugan (2 oldal)

Mi is az a képregény?

A képregény, elbeszélések, történetek vizuális megjelenítésére szolgáló alkalmazott grafikai művészet. Európa legtöbb országában legalábbis így tekintenek rá, Franciaországban, a Benelux államokban, Olaszországban, Németországban, Lengyelországban, hogy csak néhány fontosabbat említsünk. Ezekben az országokban nemcsak, hogy népszerű a képregény minden ága, műfaja, de azok elsősorban a felnőtt vásárlók számára készülnek és alkotóik megbecsült művésznek, számítanak, nem ritka, hogy több nyugati képregény rajzoló, egyúttal szobrászként, vagy festőművészként is elismert alkotó.
Európa nagy részén tehát a képregény nemcsak elfogadható a közvélemény számára, de egyenesen a Kilencedik Művészetként emlegetik.
Magyarországon, sajnos a mai napig nem igazán ismerik és sok esetben megvetéssel kezelik.
Kiállításunk elsődleges célja segítséget nyújtani az ilyen tévhitek eloszlatásában és úgy a sajtó tisztelt képviselőivel, mint a nagyközönséggel megismertetni ezt az igen sokrétű műfajt.

Tárlatunk alapkoncepciója, hogy a történelmi tematikájú képregényeket patinás történelmi környezetbe helyezve, eredeti formájukban kívánjuk bemutatni. Erre kiválóan alkalmas a Siklósi Vár második emeleti nagygalériája, amely számos nívós képzőművészeti tárlatnak, például a világhírű Siklósi Szalonnak adott már helyet.

Kiállításunk nemcsak a magyar és egyetemes történelem témáinak és hangulatainak felvillantására szolgál, hanem egyúttal magyar képregény történeti tárlataként is. A Magyarországon valaha alkotó összes művész munkáiba betekintést nyújt, természetesen csak azokéba, akik készítettek történelmi témájú képregényeket.

A kiállítás az 1957 óta, közismert újságokban (Füles, Képes Újság, Népszava, Magyar Ifjúság, Pajtás, Kölyök, Tábortűz, Lobogó) és részben önálló albumok formájában megjelent képregények eredeti oldalaiból szemezget.
Rekonstrukciós eljárást csak ott alkalmaztunk, ahol az eredeti oldalak már elvesztek, vagy tulajdonosuk nem bocsátotta rendelkezésre, a képek 90%-a eredeti. A rajzok nagy méretben készültek (A/2 és A/3) és ebben a formában igen látványosak. Lavírozott tónusos, színes festett és fekete-fehér tusrajzzal készült alkotások egyaránt lesznek.
Sokunk gyermekkori képregényei köszönnek majd vissza a tárlaton. 20 magyar alkotó, mintegy 130 eredeti rajza lesz látható mintegy 84 méter falfelületen oldalpárokba rendezve.

Különlegességként publikálatlan, eddig még ki nem adott képregények eredeti oldalai is láthatók lesznek, illetőleg olyan oldalak, amelyeken követhetőek lesznek a képregény rajzolás egyes fázisai (ceruzarajz, ennek tussal kihúzott változata, és végül a kiszínezett oldal).
Megtekinthető lesz az első 1956-ról készült magyar képregény egy oldalpárja is, még a megjelenés előtt és természetesen a téma aktualitása miatt az aradi vértanúkról is lesz kiállítva képregény, továbbá rekonstruáltunk néhány oldalt Zórád Ernő Tenkes kapitánya c. képregényéből, amely erősen kötődik Siklóshoz és a várhoz.

A kiállítás megtekinthető a vár nyitvatartási idejében 2006 október 31-ig.
Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt!

SIKLÓSI VÁRSZÍNHÁZ KHT.

Üdvözlettel: Rochi Ernő szervező
További információ: 30/251-0793 és 72/579-090, illetve siklos@tourinform.hu